Rizs-okos
Kevés olyan sokszínű gabonánk van, mint a rizs. A búza után az emberiség legfontosabb növényi tápláléka. Rengeteg fajtáját számos variációban elkészíthetjük: levesnek, köretnek, főételnek, édességnek, akár még alkoholos italnak is.
Most a leggyakrabban alkalmazott fajtákat választottam ki Nektek, segítek kicsit jobban megismerni őket, megnézzük, melyik típust hogyan is lehet elkészíteni.
Fehér rizs:
A leghagyományosabb fajta. Forgalomba kerülhet "A", vagy "B" minőségben, a szemtörmelék és az idegen anyagok mennyisége alapján. A fehér rizs kevésbé jellegzetes ízű. Megkülönböztetünk hosszú és rövid szemű fajtákat. A hosszú szeműek a főzés során nem tapadnak össze, pergősek maradnak, így elsősorban köretnek valók. A rövid szeműek általában puhábbra főnek, összetapadásra hajlamosak, így ezek kiválóan megállják a helyüket gombócnak, pudingnak, tejberizsnek.
Mivel az előállítás során minden rostanyagtól megfosztották, magas a glikémiás indexe*, így kijelenthetjük, hogy a túlzott rizsfogyasztás cukorbetegséghez vezethet.
Körethez személyenként körülbelül 7 dkg (egy csésze) rizzsel számolhatunk, melyet olívaolajon először picit átforgatunk, majd kétszeres mennyiségű, enyhén sós vízben 15-20 percen át főzünk, majd a tűzről levéve, fedő alatt 10-20 percig állni és duzzadni hagyjuk.
Barna rizs:
Tulajdonképpen ugyanaz, mint a sima rizs, hiszen egy növényről származnak. Abban különbözik a fehér rizstől, hogy az előállítás során a szemeket megfosztják külső héjuktól, de belső héjukat meghagyják, ami a rizs korpáját és a csírát jelenti. Ettől lesz a barna rizs rendkívül értékes táplálék.
Rengeteg vitamint, ásványi anyagot, fehérjét, valamint rostokat tartalmaz. E- és B-vitaminban gazdag, jelentős kálcium, cink, vas, folsav tartalma. Tisztítja a beleket, emésztési problémák esetén nagyon hasznosnak bizonyul. Nyugtatja az idegeket, kimerültség, fáradékonyság esetén fokozottan érdemes fogyasztani.
Lényegében ugyanúgy kell elkészíteni, mint a fehér rizst, ám mivel a barna rizsszemek keményebbek, ezért főzés előtt 30 percre érdemes hideg vízben beáztatni. Így az amúgy 30-40 perc főzési idő 5-10 perccel lerövidíthető.
Kevés olívaolajat forrósítsunk fel, jól forgassuk át rajta a rizst, majd öntsük fel sós vízzel! 1 bögre barna rizshez 3 bögre forró vizet számoljunk! Ha kész a rizs, a szemek szétnyílnak. Megpuhulva picit rágósabb, karakteresebb, kissé mogyoróízű lesz.
Basmati rizs:
Mind az íze, mind a főzés közben felszabaduló, mennyei illata miatt személyes kedvencem. Emellett fontos szempont, hogy a rizsek között ennek a legalacsonyabb a glikémiás indexe, tehát a legdiétásabb fajtának nevezhetjük. Szakértők a rizsek királyaként is emlegetik, mert főzése igen egyszerű, a szemek ragadás nélkül főnek teljesen puhára. Minőségét az árán is észrevehetjük, a hagyományos rizshez képest többszörös áron juthatunk hozzá.
Fontos B-vitamin forrás, segíti fenntartani a szív, az izmok és az idegrendszer normális működését. Rostjai szerepet játszanak a koleszterin- és vércukorszint csökkentésében.
A basmati rizs elkészítése rendkívül egyszerű. Kevés felmelegített olívaolajon forgassuk meg néhányszor a rizst, majd öntsük fel kétszeres mennyiségű, sózott vízzel. Pontosan 10 perc főzés után vegyük le a tűzről, és még néhány percig fedő alatt hagyjuk pihenni, hogy a maradék nedvességet a szemek magukba tudják szívni!
Jázmin rizs:
A basmati rizs egyik alfajtája. Enyhén jázmin illatú, hosszúkás szemű, fehér rizs, amely a legmagasabb glikémiás indexszel rendelkezik, többel, mint a glükóz. Annak ellenére, hogy A- és B-vitaminban, antioxidánsokban gazdag, súlyos vércukor ingadoztató hajlama miatt fogyasztása nem ajánlott mindenkinek.
Elkészítése nem bonyolult, 20 dkg rizshez 375 ml sós vízzel kell számolnunk, majd minden további 20 dkg rizshez 250 ml víz szükséges. A kimért mennyiséget először forraljuk fel, majd alacsony lángon, fedővel lefedve, 10 percig pároljuk, majd a tűzről levéve, újabb 10 percig hagyjuk állni! Gyorsabban elkészíthető, mint a hagyományos rizs, illata pedig sokkal kellemesebb, egzotikusabb.
Vadrizs (indián rizs):
Ez a sötét színű "valami" igazából nem is rizs, hanem egy fűféle termése, de valójában pont úgy használjuk, mint a pergősebb rizsféléket. Fontos megjegyezni, hogy főzési ideje igen hosszú (nagyjából 50 perc), íze pedig rendkívül intenzív, ezért érdemes valamilyen rizsfajtával elkeverve fogyasztani. Niacin**, riboflavin*** tartalma magas, ezen felül teljes értékű fehérjeforrás. Fehérje- és kalóriatartalma a barna rizséhez hasonló. Összességében kiemelkedően egészséges.
Elkészítése nagyon egyszerű, viszont időigényes. 15 dkg vadrizst 1 liter sós vízzel felöntünk, felforralunk, megkeverünk. 45 perc alatt puhára főzzük, majd leszűrjük.
Most a leggyakrabban alkalmazott fajtákat választottam ki Nektek, segítek kicsit jobban megismerni őket, megnézzük, melyik típust hogyan is lehet elkészíteni.
Fehér rizs:
A leghagyományosabb fajta. Forgalomba kerülhet "A", vagy "B" minőségben, a szemtörmelék és az idegen anyagok mennyisége alapján. A fehér rizs kevésbé jellegzetes ízű. Megkülönböztetünk hosszú és rövid szemű fajtákat. A hosszú szeműek a főzés során nem tapadnak össze, pergősek maradnak, így elsősorban köretnek valók. A rövid szeműek általában puhábbra főnek, összetapadásra hajlamosak, így ezek kiválóan megállják a helyüket gombócnak, pudingnak, tejberizsnek.
Mivel az előállítás során minden rostanyagtól megfosztották, magas a glikémiás indexe*, így kijelenthetjük, hogy a túlzott rizsfogyasztás cukorbetegséghez vezethet.
Körethez személyenként körülbelül 7 dkg (egy csésze) rizzsel számolhatunk, melyet olívaolajon először picit átforgatunk, majd kétszeres mennyiségű, enyhén sós vízben 15-20 percen át főzünk, majd a tűzről levéve, fedő alatt 10-20 percig állni és duzzadni hagyjuk.
Barna rizs:
Tulajdonképpen ugyanaz, mint a sima rizs, hiszen egy növényről származnak. Abban különbözik a fehér rizstől, hogy az előállítás során a szemeket megfosztják külső héjuktól, de belső héjukat meghagyják, ami a rizs korpáját és a csírát jelenti. Ettől lesz a barna rizs rendkívül értékes táplálék.
Rengeteg vitamint, ásványi anyagot, fehérjét, valamint rostokat tartalmaz. E- és B-vitaminban gazdag, jelentős kálcium, cink, vas, folsav tartalma. Tisztítja a beleket, emésztési problémák esetén nagyon hasznosnak bizonyul. Nyugtatja az idegeket, kimerültség, fáradékonyság esetén fokozottan érdemes fogyasztani.
Lényegében ugyanúgy kell elkészíteni, mint a fehér rizst, ám mivel a barna rizsszemek keményebbek, ezért főzés előtt 30 percre érdemes hideg vízben beáztatni. Így az amúgy 30-40 perc főzési idő 5-10 perccel lerövidíthető.
Kevés olívaolajat forrósítsunk fel, jól forgassuk át rajta a rizst, majd öntsük fel sós vízzel! 1 bögre barna rizshez 3 bögre forró vizet számoljunk! Ha kész a rizs, a szemek szétnyílnak. Megpuhulva picit rágósabb, karakteresebb, kissé mogyoróízű lesz.
Basmati rizs:
Mind az íze, mind a főzés közben felszabaduló, mennyei illata miatt személyes kedvencem. Emellett fontos szempont, hogy a rizsek között ennek a legalacsonyabb a glikémiás indexe, tehát a legdiétásabb fajtának nevezhetjük. Szakértők a rizsek királyaként is emlegetik, mert főzése igen egyszerű, a szemek ragadás nélkül főnek teljesen puhára. Minőségét az árán is észrevehetjük, a hagyományos rizshez képest többszörös áron juthatunk hozzá.
Fontos B-vitamin forrás, segíti fenntartani a szív, az izmok és az idegrendszer normális működését. Rostjai szerepet játszanak a koleszterin- és vércukorszint csökkentésében.
A basmati rizs elkészítése rendkívül egyszerű. Kevés felmelegített olívaolajon forgassuk meg néhányszor a rizst, majd öntsük fel kétszeres mennyiségű, sózott vízzel. Pontosan 10 perc főzés után vegyük le a tűzről, és még néhány percig fedő alatt hagyjuk pihenni, hogy a maradék nedvességet a szemek magukba tudják szívni!
Jázmin rizs:
A basmati rizs egyik alfajtája. Enyhén jázmin illatú, hosszúkás szemű, fehér rizs, amely a legmagasabb glikémiás indexszel rendelkezik, többel, mint a glükóz. Annak ellenére, hogy A- és B-vitaminban, antioxidánsokban gazdag, súlyos vércukor ingadoztató hajlama miatt fogyasztása nem ajánlott mindenkinek.
Elkészítése nem bonyolult, 20 dkg rizshez 375 ml sós vízzel kell számolnunk, majd minden további 20 dkg rizshez 250 ml víz szükséges. A kimért mennyiséget először forraljuk fel, majd alacsony lángon, fedővel lefedve, 10 percig pároljuk, majd a tűzről levéve, újabb 10 percig hagyjuk állni! Gyorsabban elkészíthető, mint a hagyományos rizs, illata pedig sokkal kellemesebb, egzotikusabb.
Vadrizs (indián rizs):
Ez a sötét színű "valami" igazából nem is rizs, hanem egy fűféle termése, de valójában pont úgy használjuk, mint a pergősebb rizsféléket. Fontos megjegyezni, hogy főzési ideje igen hosszú (nagyjából 50 perc), íze pedig rendkívül intenzív, ezért érdemes valamilyen rizsfajtával elkeverve fogyasztani. Niacin**, riboflavin*** tartalma magas, ezen felül teljes értékű fehérjeforrás. Fehérje- és kalóriatartalma a barna rizséhez hasonló. Összességében kiemelkedően egészséges.
Elkészítése nagyon egyszerű, viszont időigényes. 15 dkg vadrizst 1 liter sós vízzel felöntünk, felforralunk, megkeverünk. 45 perc alatt puhára főzzük, majd leszűrjük.
*glikémiás index: az egyes élelmiszerek vércukoremelő képessége a szénhidráttartalmukkal egyező mennyiségű szőlőcukorhoz képest, százalékban kifejezve
**niacin: más néven B3-vitamin, egy olyan vízben oldódó vitamin, melynek jelentős szerepe van a sejtek energia-háztartásában.
***riboflavin: B2-vitamin, szintén vízben oldódó vitamin. Könnyen felszívódik, a szervezet energiatermeléséhez nélkülözhetetlen.